Az erdők és a sivatagok között gyakran átmeneti övezetet képező nyílt vidékeken az éves csapadékmennyiség 550 milliméter alatt marad, a fák csak korlátozottan növekednek. Bár a füvek uralta hatalmas síkságokon kevés rejtekhely akad számukra, sokszor éppen a nagy testű növényevők fordulnak elő jelentős számban ezeken az élőhelyeken. Csordákba tömörülve nagyobb biztonságba vannak, csoportosan könnyebben megzavarhatják, elijeszthetik a ragadozókat. Az észak-amerikai prérin egykor óriási bölénycsordák, a villásszarvú antilopok nagy csapatai kószálnak, az afrikai szavannán még ma is tömegesen (bár egyre csökkenő számban) élnek zebrák, antilopok és más, nagy termetű emlősök, valamint a rájuk vadászó nagymacskák és kutyafélék. Nyílt élőhelynek számít még a délorosz és ukrán sztyepp, a dél amerikai pampa és dél-afrikai veldt.