Az igazi tundra az egyik legzordabb és leginkább fajszegény élőhely. Az északi féltekén, az 55. szélességi körtől északra húzódó, fátlan térség a szárazföldek összes felületének az egyötödét teszi ki.  Nagyon kevés az eső, a hó, lakói számára a vidék szűkösen méri a táplálékot. A hosszú és kegyetlen tél idején hónapokig teljes a sötétség, a talaj legalább 25 centiméter mélyen átfagy. Az igen rövid nyár folyamán, amikor a Nap éjjel sem bukik a horizont alá, a talaj felső rétege kiolvad, és sekély, kérészéletű tavacskák alakulnak ki. Ilyenkor a vándorló rovarok, madarak és emlősök érkeznek, hogy kihasználják a néhány hetes bőséget.