Szempontunktól a hegyeket akár a szárazföld szigeteinek is nevezhetjük. A hegycsúcsok környékén az evolúció gyakran elszigetelten hangzik. Előfordulhat, hogy akár két szomszédos oromvidéken is más-más fajok honosak, méghozzá olyan fajok, amelyek sehol másutt nem fordulnak elő. A hegyek élővilágára jellemző határozott függőleges tagolódás főként abból fakad, hogy a magassággal az éghajlati viszonyok is változnak. Felfelé haladva egyre hűl a levegő, a magas hegyek csúcsát sokszor még a trópusokon is hó borítja. Az európai zerge, az ázsiai hópárduc és általában a nagy testű hegyi állatok rendkívül fürgén mozognak. A kisebb teremtmények gyakran üregekbe rejtőznek a zord viszonyok elől, és téli álmot alszanak.