
Osztály: Mammalia
Rend: Insectivora
Család: 7
Nem: 68
Faj: 428
A többynire apró, fürge, megnyúlt orrú állatok - cickányok, vakondok, sünök és társaik - alkotta rovarevők változatos rendjének rendszerezése ma is igen vitatott. Bizonyos közös, kezdetleges vonásaik mellett, amilyen a kicsi és sima felszínű agy, az egyszerű hallócsontocskák vagy az ősi típusú fogazat, sok fajnak vannak sajátos alkalmazkodásai, például ásó végtagjai, védelmező tüskéi vagy mérgező nyála. A rovarevők, mint nevük is jelzi, szívesen esznek rovarokat, de sok fajuk szinte bármilyen rendelkezésre álló táplálékot, akár növényeket vagy más állatokat is elfogyaszt. Általában félénk, éjszakai teremtmények, szemük igen kicsi, és látásuk helyett inkább kifinomult szaglásukra és tapintásukra hagyatkoznak.
Védelem:
Óriás aranyvakond:
A világ 1000 legritkább állatfaja közé tartozó óriás aranyvakond csak a dél-afrikai Fokföld keleti részének néhány pontján maradt fenn. Máris veszélyeztetett, és a lakosság gyarapodásával párhuzamosan mind nagyobb nyomás nehezedik rá. Tévesen vádolták meg a termés károsításával, a tettesek valóban rágcsálók. A rá vadászó kutyák óriásó veszteséget okoztak, akárcsak erdei élőhelyének széttöredezése. Egykori élőhelyein ma irtják az erdőt, hogy építkezhessenek és szarvasmarhát legeltethessenek.
Fogyatkozó patkányvakondok:
Amióta az európaiak gyarmatosították az Antillákat, mindkét patkányvakondfaj állományai rohamosan csökkentek, ezért veszélyeztetetteknek tekintik őket. Minthogy szigeteiken nemigen voltak ragadozóik, nem fejlesztettek ki hatékony védekezési rendszereket, és így könnyű prédái lettek az olyan behurcolt fajoknak, mint a mongúzok, a kutyák vagy a macskák.
A rovarevők 428 fajának 40 százaléka szerepel az IUCN Vörös Listáján az alábbi megoszlásban:
5 kihalt
36 fokozottan veszélyeztetett
45 veszélyeztetett
69 sérülékeny
5 veszélyeztetetthez közeli
9 hiányosan ismert
Konvergens fajok:
A rovarevők rendjében sok példa figyelhető meg a konvergens evulúcióra, vagyis arra, hogy a hasonló élőhelyű fajok hasonló külső vagy viselkedési jellemzőkkel rendelkeznek, noha nem közeli rokonai egymásnak. A rovarevők egy része vízi élőhelyeket használ. Az európai dezmánok és a madagaszkári vízitanrek egymástól teljesen elszigetelten fejlődtek ki, mégis mindkettő sűrű, vízálló szőrzettel, áramvonalas testtel, részben úszóhártáys lábbal, kormányként használt hosszú farokkal, valamint a víz alatti légzést és zsákmánykeresést segító mechanizmusokkal alkalmazkodott életmódjához. Az európai vakondok és az afrikai aranyvakondok csak távoli rokonai egymásnak: az előbbiek cickányszerű ősöktől származnak, míg az utóbbiak inkább a tanrekekkel állnak rokonságban. Ennek ellenére igen hasonlók, mindkét csoport képviselőin jól megfigyelhetők a főld alatti életmódhoz való alkalmazkodás jegyei. Testük tömzsi és hengeres, végtagjaik rövidek és erősek, mellső lábukon nagy ásókarmokat viselnek, szemük pedig apró, és szőr közt vagy bőr alatt rejtőzik. Az európai sünök és több afrikai tanrekfaj hasonló önvédelmi módszert alkalmaz: testüket sűrű, tüskebunda borítja, és veszély esetén tüskéslabdává gömbölyödve veszik el a ragadozók támadó kedvét. A jelek szerint a patkányvakondok és az afrikai tanrekek hangradarral találják meg a zsákmányt.
A rovarevők:
-
Gyorsevők: A cickányoknak rendkívül gyors anyagcseréjük miatt méretükhöz képest nagyon sokat kell enniük, ezért általában olyan helyen élnek, ahol sok a táplálék. A közönséges vízicickány főleg vízi gerincteleneket, halakat és békákat eszik.
-
Kínálkozó lehetőség: A rovarevők a táplálkozásban gyakran opportunisták, igen sokféle állati és növényi táplálékot hajlandók elfogyasztani. Az európai sün főleg gerincteleneket eszik, de a dögöt és a madárfiókákat sem veti meg.
-
Lúdtalpasok: Szinte minden rovarevő talponjáró, vagyis lépés közben sarkukat, a talpukat és a lábujjaikat is a talajon tartják.
-
Széles körű elterjedés: A rovarevők három családjának fajai a világ nagy részén jelen vannak, a patkányvakondok, a tanrekek és a vidracickányok azonban csak viszonylag szűk területen fordulnak elő.
-
Egy sorban: A házi cickányok fiataljai "karavánt" alkotnak, nehogy eltévedjenek: anyjuk mögött sorba állnak, és kitartóan kapaszkodnak az előttük álló hátsójába.
-
A sün téli álma: Az ínséges és hideg téli időszakot a sün téli álomba merülve vészeli át: testhőmérséklete lecsökken, szívritmusa és légzése lelassul, hogy a lehető legkevesebb energiát fogyassza. Anyagcseréjének sebessége a normálisnak akár századrészére is csökkenhet, és csak két óránként vesz levegőt. Ebben az állapotban a nyár végén felhalmazódott zsírtartalékokból él, de néhány hetente nagyjából egy napot ébren tölt: ilyenkor élelmet keres és székletet ürít.
Tárház [nagyobb méret >> jobb klikk, kép megnyitása]
    
    
    
    
  
|