A kutyákat gyakran zárják ketrecbe. Amikor az ebet bezárják egy ketrecbe, mindig magára hagyják. Ilyenkor senki sem játszik vele, senki sem simogatja. A kutya így a ketrec látványát összeköti a magányossággal.
Ezért amikor arra kerül a sor, hogy bezárják a kutyát, az eb elbújik. Nehezen lehet a ketrec felé vele venni az irányt.

Megelőzés
Ha kutyánkat még nem szoktattuk ketrechez, akkor a következőképpen tegyük. Ismertessük meg vele. Ki-be járkálhasson rajta. Amikor bemegy, ne zárjuk be! Minden nap oda vigyük az ennivalóját, és ott is egye meg. Így összekapcsolja a finom vacsorát ezzel a hellyel.
Amikor a kutya már ismeri a ketrecet, bezárhatjuk. De ne hagyjuk magára! A rácsokon átnyúlva simogassuk, törődjünk vele. Majd, amikor eljött az idő, hogy tényleg be kell zárnunk és ott kell hagynunk, tegyük meg. De ezt a helyet ne csak erre használjuk. Foglalkozzunk sokat vele itt, ki-be járkálhasson rajta és itt is kapja meg mindig az ennivalóját.

Megtörtént a baj?
Már kedvenced megutálta a ketrecet, és nem hajlandó oda menni? Van megoldás!
Ugyanúgy, ő is ott kapja meg az ennivalót. Sokat legyünk a ketrec helyén és ha kutyánk odajön, simogassuk meg. Ezen a helyen törődjünk vele a legtöbbet. Ebben a pár napban sose zárjuk be!
Higyjék el, ha tényleg így cselekszünk, már nem fog félni az eb ketrectől. S ha ez megvan, csak annyit kell tenniük, hogy azt tesszük ilyenkor  amit a megelőzésben olvashattunk.

• Helyezzünk a ketrecbe tiszta vizet, puha párnát vagy fekvőhelyet.
• A kutya ketrece akkora legyen, hogy ő maga könnyedén megforduljon benne.